
Az észak-magyarországi tematikus utakon a vendégek egy-egy kiválasztott téma köré „felfűzött” természeti és kulturális attrakciókat tekinthetnek meg, különböző közlekedési formák igénybevételével. Az útvonalak egyszerre kínálnak ismeretszerzési és kikapcsolódási lehetőséget.

A tematikus utak Európa-szerte egyre népszerűbbek, s a turisztikai kínálatban is mind hangsúlyosabb szerepet kapnak. E tendenciával az észak-magyarországi régió is lépést tart, az érdeklődők immár több, gazdagabbnál gazdagabb programot tartogató tematikus út közül választhatnak. Az út fogalma természetesen idézőjelben értendő: nem egy konkrét útvonalat, turistaösvényt jelöl, hanem azon helyszínek összességét, ahol az adott témához kapcsolódóan jelentős események történtek, illetve emlékek lelhetők fel. A kulturális turizmus gyöngyszemei – vagy inkább gyöngysorai – az európai kulturális utak, és remélhetőleg egyre többnek lesz része a tudatosan alakított magyar szakasz is.
A vaskultúra útja Észak-Magyarország termelés- és technikatörténeti örökségét ismerteti meg az érdeklődőkkel. A régió ipartörténeti emlékeit népszerűsítő kezdeményezés három éve indult, s része az Európa Tanács által kezdeményezett európai kulturális utak nemzetközi programjának. A felfedező kedvű utazó az útvonalakat követve bejárhatja a tudományos gondolkodás és a technika fejlődésének színtereit. A kaskultúra útjának főbb látnivalói közé tartozik például a Miskolchoz közeli újmassai „őskohó”, a parádi Kocsimúzeum vagy az egri Fazola-kapu és a „Spekula” csillagászati gyűjteménye.
A palóc út tematikus turisztikai útvonal friss kezdeményezés: Nógrád és Heves megye autentikus palóc értékeit, sokszínű népi kultúráját mutatja be az érdeklődőknek. Palócföldet a palóc nyelvjárás tartja össze a Vágtól a Hernádig, az északi nyelvhatártól a Duna, az Északi-középhegység alsó vonaláig, vagyis e megnevezés a Mátrától és a Bükktől északra fekvő medenceterületek, illetve az Ipoly-völgy Ipolyságig tartó szakaszának magyar parasztságát jelentette.
A vallás, a szakrális emlékek iránt érdeklődők számára az északi hegyvidéki látnivalók kimeríthetetlen tárháza. A híres műemlékek – mint az egri Bazilika vagy Bélapátfalva román kori temploma – mellett szenthelyek, zarándokhelyek sora található a vidéken, megannyi legenda, jelenés, csoda elevenedik meg az erre fogékony utazó előtt. A „magyar barokk útja” – az európai barokk út magyar szakasza – része az európai kulturális utak program keretében már hivatalosan is elismert huszonegy útvonalnak.
Az észak-magyarországi turisztikai régió aligha képzelhető el borutak nélkül, hiszen nincs még egy olyan tájegységünk, amely hasonlóan színes borpalettát tudna felmutatni az ínyenceknek: a könnyed fehértől a testes vörösön át a természetesen édesig, az Egri Bikavértől a Tokaji Aszúig.
Egy tokaj-hegyaljai borútnak például épp úgy része lehet a szerencsi vagy a sárospataki Rákóczi-vár, mint a hős pincékben kortyolgatott fenséges aszú.
A régió legnagyobb októberi szüreti rendezvényére a tokaji aszú városában, Tokajban kerül sor szeptember 30. és október 2. között. A tokaj-hegyaljai szüreti napok a borvidék legnagyobb szabású szőlő- és borkultúrához kapcsolódó rendezvénysorozata, szüreti népszokások felelevenítésével, hagyományőrző művészeti csoportok bemutatkozásával. Az ínyencek a borkóstolót sétahajózással is egybeköthetik. A rendezvény csúcspontja a szüreti felvonulás, amelyen valamennyi tokaj-hegyaljai település részt vesz. Október 8-án a szécsényi szüret színes forgatagában is képviseltetik a környező települések hagyományőrző csoportjai.
A bükkszentkereszti gombanapokon október 8–9-én reggel gombaszedéssel indul a program, napközben a Miskolci Gombász Egyesület tagjai tartanak ismertetőket a gombáról, elkészítésük módjáról. A szabadtéri főzőversenyen gombás ételekkel lehet részt venni.
A Bükktől északra fekvő Szuhakálló kastélykertje lesz a színhelye október utolsó hétvégéjén a Hubertus-napi lovasversengésnek. A gyönyörű környezetben terep-, sík- és fogatverseny, rókaelfogás, militarybemutató, akadályhajtás, díjugratás szórakoztatja a közönséget.