E

gyszerre szedték és dolgozták fel a vörösbornak való szőlőket (Kékfrankos és Oportó) XIX. században, s az így nyert bort Bikavérnek nevezték el. A század végére Grőber Jenő egri borász az Egri Bikavér készítéséhez külön-külön dolgozta fel a szőlőket, majd azokat a végén házasította. Az ő érdeme a Medoc noir illatos szőlőfajta meghonosítása, amellyel javította a bikavér összetételét. A nyolcvanas évektől kezdve Cabernet-ből, Merlot-ból, Blauburgerből és Kadarkából kezdték összeállítani a mély rubinszínű, zamatos és gyümölcsös illatú bársonyos Egri Bikavért. 1997. július 12-én, az első bikavérünnepen aláírták és kihirdették az Egri Bikavér kódexét. Magyarországon elsőként az Egri Bikavér lett eredetvédett bor.

A bikavérünnep azóta minden nyáron jelentős eseménye Eger városának. A Szent Donát neve napjához legközelebb eső hétvégén, az idén július 10–12. között a történelmi Dobó téren színes forgatag mutatja be az egri borok „zászlóshajójának” sokszínűségét. A török időket idéző sátrakban mintegy 30 borászat kínálja különböző évjáratú, minősített Egri Bikavérét. Valamennyi borászathoz csatlakozik egy-egy étterem is, mégpedig olyan különleges étkekkel, amelyeket a séfek az adott borászat Egri Bikavéréhez komponálnak. A főteret a déli óráktól késő estig megtölti az ország minden pontjáról érkező sokaság, Egert hamisítatlan mediterrán pezsgés jellemzi ilyenkor. A rendezvényt díjátadások, szakmai előadások, kulturális rendezvények, jazzkoncertek, kiállítások teszik teljessé.

További információ:

www.egrihegykozseg.hu